[ Pobierz całość w formacie PDF ]
és nekem bezzeg nem engedted meg. Azt hiszem, ma, az esküvQm elQ-
estéjén végre nekem is megadhatnád ezt a jogot. Végtére is közelebb
állok hozzád, mint Steffi néni.
Berty kihúzta magát, és nyugodtan állta Linda tekintetét.
Téved, Rittberg kisasszony. Steffi néni sokkal kedvesebb nekem.
Linda gyqlölettel nézett a mostohalányára, de gyorsan összeszedte
magát.
És holnaptól hogy hívsz majd? Akkor már nem nevezhetsz
Rittberg kisasszonynak.
Nem, annak természetesen nem. Holnaptól én is, ahogyan minden-
ki más, Wartegg asszonynak fogom szólítani.
Micsoda ostobaság! Nem értem, legalább édesapád kedvéért miért
nem hagysz fel végre a gyerekes duzzogással. Tudod, hogy fájdalmat
okozol neki, és ráadásul semmit sem érsz el vele.
Ezt már rég beláttam. Mindenbe beletörQdtem, de arra senki és
semmi nem vehet rá, hogy eláruljam az édesanyámat. Márpedig úgy
érzem, árulás volna, ha önt anyának szólítanám. Legalább én maradjak
hq édesanyámhoz!
Linda lenyelte a dühét, és nyugalmat erQltetett magára.
Veled nem lehet értelmesen beszélni, Roberta. Mivel szeretem
apádat, ma még egyszer kísérletet tettem arra, hogy javítsak a viszo-
nyunkon.
Azt mondja, azért, mert szereti az apámat? Nem, maga nem szereti
Qt, Rittberg kisasszony. Ezt biztosan érzem.
ErrQl nem vitatkozom, fQleg nem veled.
Nem is lenne értelme. Épp ezért és mindannyiunk érdekében arra
kérem, ne akarjon változtatni a viszonyunkon. Úgy a legelviselhetQbb,
ahogyan van.
Rendben van, maradjon minden a régiben! mondta Linda, azzal
sarkon fordult, és visszament a terembe.
Roberta nem mozdult, és sokáig maga elé meredt. Ralf aggódva oda-
sietett hozzá.
Berty!
Igen, Ralf?
Aggódom érted. MirQl beszéltetek Lindával? Gyqlölet sugárzott a
szemébQl.
Azt még jobban elviselem, mint a képmutató hízelgését, ami gyöt-
relem számomra.
MielQtt a fiatalember válaszolhatott volna, Goebel professzor lépett
oda melléjük.
Átengedi nekem kis idQre a keresztlányomat? Ugye, szórakoztatsz
egy kicsit, Bertykém? Hamarosan visszaszolgáltatom önnek az ifjú höl-
gyet, uram.
A lány belekarolt a professzorba, mosolyogva biccentett Ralfnak, és
a szobrász oldalán bement a terembe.
Közben Linda megkereste a vQlegényét, és odasimult hozzá.
Jaj, Heinz, az elQbb újabb fájdalmas vereséget kellett elszenved-
nem! A kedvedért megint megalázkodtam Roberta elQtt, és megpróbál-
tam javítani a kapcsolatunkon. De mint mindig, most is hidegen vissza-
utasított.
Wartegg egy félreesQ sarokba vonta a menyasszonyát, ahol senki
sem láthatta Qket.
Édesem, miért teszed ki magad kellemetlenségeknek? Tudod, hogy
a lányom ebben a tekintetben hajthatatlan.
Csak neked akartam örömet szerezni. És képzeld, Ralfnak meg
Steffi néninek megengedi, hogy Bertynek szólítsák, és velük remekül
megérti magát! Engem viszont továbbra is Rittberg kisasszonynak hív.
Megkérdeztem, holnaptól hogyan szólít majd, és tudod, mit mondott?
Wartegg asszonynak fog szólítani, mint mindenki más. Ezt felelte!
A festQ bosszúsan ráncolta a homlokát. Legszívesebben kérdQre von-
ta volna Bertyt, ám tudta, hogy bármennyire is okos, értelmes lány, eb-
ben az egyben nem enged a negyvennyolcból.
Másnap minden a tervek szerint zajlott. MielQtt az új pár nászútra in-
dult volna, Wartegg négyszemközt búcsút vett a lányától.
Isten áldjon, Berty, és Qrizd jól a házat! Steffi néni mellett nem le-
szel egyedül. Remélhetem, gyermekem, hogy mire hazajövünk, jobb
belátásra térsz?
Amennyire lehet, igen. Isten veled, apa!
Veled is, Berty! Festesz majd szorgalmasan?
Igen, apa. Be akarom fejezni a képet.
Én is szorgalmasan fogok dolgozni, miután hazajövök. Aztán
együtt kiállítunk, és óriási feltqnést keltünk mqvészkörökben. Viszont-
látásra, Berty!
Viszontlátásra, apa!
Wartegg futólag megcsókolta a lányát, aztán kisietett. Berty ott ma-
radt a szálloda éttermének az elQterében. OdabentrQl kihallatszott az
esküvQi vendégsereg vidám lármája.
A lány kis idQ múlva az ablakhoz lépett. Apja és újdonsült felesége
éppen kocsiba szállt a hotel elQtt. A lány gondolataiba merült, és nem
vette észre, hogy Ralf közben mögéje lépett.
Berty!
Roberta összerezzent, és megfordult.
Te vagy az, Ralf?
Úgy érzem, most nem hagyhatlak egyedül. Tehetek érted valamit?
Berty végigsimított a homlokán, mint akinek kínzó gondolatot kell
elhessegetnie.
Nem, köszönöm. Már elmúlt.
A férfi megfogta a kezét.
Szegény kicsikém!
A lány megborzongott, mintha fázna.
Ó, Ralf, hogy érezhetjük idegennek azt, akit mindennél jobban sze-
rettünk? Létezik, hogy minden semmivé foszlott, ami apámat egykor
édesanyámhoz fqzte? kérdezte szenvedélyes fájdalommal.
Nem bírom látni, hogy szenvedsz, Berty. Az elsQ pillanattól, ami-
kor elQször néztem szomorú szemedbe, arra vágyom, hogy a segítséged-
re lehessek. Tudom, ma még nem tehetem meg úgy, ahogyan szeret-
ném. Életedet egy napon azonban fénnyel és napsugárral vágyom meg-
tölteni. Gondolod, hogy sikerülhet?
A lány belenézett a férfi könyörgQ szemébe, és szívében boldogság-
nak adta át helyét a bánat.
Ha valakinek sikerülhet... az csakis te lehetsz válaszolta csende-
sen.
Berty! kiáltott fel Ralf, és megcsókolta a lány kezét. A fiatal te-
remtés mosolyogva bólintott, és a férfi karjára tette a kezét.
Adj nekem idQt, hogy feldolgozhassam mindazt, ami az utóbbi
idQben ért! Érezni fogod, ha a lelkem ismét megtalálta a békéjét.
És akkor kezembe teszed a sorsodat?
Igen, Ralf. Nincs ember a világon, akit nálad jobban szeretnék
válaszolta Berty komolyan és Qszintén.
Köszönöm. Köszönöm neked mondta a férfi felindultan.
Ebben a pillanatban kinyílt az étterem ajtaja, és Johanna asszony lé-
pett ki rajta. Amint megpillantotta a két fiatalt, megvillant a szeme, de
látszólag közömbös arccal lépett oda hozzájuk.
Hát elindultak! Gyere, Roberta, foglalkozzunk a vendégekkel! Se-
gítesz nekünk, Ralf?
Berty lehajtotta a fejét. Mindketten úgy érezték, gonosz erQ zavarta
meg lelkük harmóniáját.
Johanna asszony roppant elégedett volt, és elhatározta, hogy ereje
szerint támogatni fogja Ralf és Roberta közeledését. Minél gyorsabban
összeházasodnak, annál elQbb lesz Linda a Wartegg-villa egyedüli úrnQ-
je. És akkor nekem is jut majd hely a házban mondta magában.
Éppen elkezdQdött a tánc, amikor a terembe léptek. Berty és Ralf
nem beszélt többet arról, ami az elQbb annyira felkavarta Qket, de min-
dig felragyogott a szemük, ha egymásra néztek.
A vendégekkel együtt Johanna asszony is elbúcsúzott Robertától.
Másnap reggel készült elutazni. Végül a testvérétQl is elköszönt.
Jó kezekben leszel a következQ hetekben, Steffi. Úgy hiszem, fe-
lesleges azt kívánnom, hogy érezd jól magad.
Igen, Hannácska, tudom, hogy váratlan szerencse ért. Gyógyulj
meg, mire visszajössz, és írjál!
Közben Ralf is elbúcsúzott BertytQl. Nem beszéltek sokat, csak mé-
lyen egymás szemébe néztek. A fiatalember felajánlotta, hogy hazakísé-
ri a mostohaanyját. Besegítette az autóba, miután Bertyt és Steffi nénit
elhelyezte egy másikban.
Úgy látom, Roberta Wartegg nem közömbös számodra fordult a
kocsiban Johanna asszony kegyes leereszkedéssel a mostohafiához.
Csalódnék az emberismeretemben, ha vonzalmad nem lelne viszonzás-
ra. ErQm szerint támogatni foglak.
Ralf úgy érezte, mostohaanyja durván megsértette legbensQbb érzé-
seit.
Ez azon dolgok közé tartozik, amelyekrQl nem kívánok beszélni
felelte hqvösen.
Hansenné megvonta a vállát.
Én csak a javadat akarom.
Kivételesen talán valóban jó szándékkal van irántam, én mégis arra
kérem, hogy legyen tartózkodóbb. Kiváltképp azzal az ifjú hölggyel
kapcsolatban, akinek a nevét az elQbb említette.
Az asszony gúnyosan elmosolyodott.
Szemlátomást nagyon biztos vagy a dolgodban. Visszautasítottál,
de azért én így is sok szerencsét kívánok neked.
Az út hátralevQ részét szótlanul tették meg.
VIII.
[ Pobierz całość w formacie PDF ]
Pokrewne
- zanotowane.pl
- doc.pisz.pl
- pdf.pisz.pl
- okiemkrytyka.xlx.pl
Courths Mahler Jadwiga Szczęście czeka na drugim brzegu
Courths Mahler Jadwiga Niewierność Urszuli
Hedwig Courths Mahler Cierniowy szlak
Csalogany Hedwig Courths Mahler
Baxter, Stephen Xeelee 03 Flux
Eric Flint Grantville Gazette Volume 1
Blake Maya W szwajcarskim zamku
Lewis Jennifer Przyjć™cie w Singapurze